Megtört a jég: karnyújtásnyira lehetünk attól, hogy normalizálódjon a viszonyunk Németországgal
„Elindult egy olyan egészséges dialógus a két ország között, amire már évek óta nem volt példa” – emlékeztetett Magyar Levente.
Ft
Ft
29°C
14°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók Előfizetés
07. 13.
vasárnap
A Gurlitt-ügy és a restitúció magyar útja
2013. november 25. 11:15
A magyar parlament előtt van ugyanis az a javaslat, amely a második világháborút követően, tisztázatlan körülmények között közgyűjteményekbe került alkotások visszaszolgáltatásáról intézkedik.
2013. november 25. 11:15
„Abban ugyanis mindenki egyetért, hogy szakapparátus és nyilvánosság nélkül sem a múlt, sem a jövő nem tisztázható. Például itt van a Lost Art 1994-ben alapított magdeburgi koordinációs irodája, amely 2000 óta működteti online adatbankját (www.lostart.de), de most az állami szervek érthetetlen módon nem vették igénybe a segítségét. 2002-ben 36 000 tárgyat kerestek „elrabolt műkincsek” címszó alatt, ma ennek kétszeresét; a Gurlitt-ügy kipattanása óta az oldal látogatottsága túllépte a napi egymilliót. Az iroda dokumentál és tájékoztat, de tudja, hogy (»igazságos és fair«) megoldásokat csak a politika és a jog kínálhat. A kérdések azonban – mint ez sokszor kiderült – nemcsak politikai és jogi, hanem gyakran etikai jellegűek. Ezek megoldására szolgál például az a tanácsadó testület, amelyet tíz évvel ezelőtt hívott össze először a német állam, s amely a náci időkben elkobzott műalkotásokkal kapcsolatos, megoldhatatlannak látszó ügyekben tesz ajánlásokat. Mivel (Németországban) tudják, hogy ezen a területen az ajánlásokhoz is megfellebbezhetetlen tekintélyekre lehet szükség, ezért a bizottság tagjai között művészettörténészek, történészek és jogászok mellett a német parlament és az alkotmánybíróság egykori elnökei, illetve a volt államfő, Richard von Weizsäcker is megtalálható. Magyarországról nézve mindez szinte felfoghatatlan.
Németországból nézve viszont valószínűleg a restitúció most választott »magyar útja«felfoghatatlan. Már a magyar parlament előtt van ugyanis az a javaslat, amely a második világháborút követően, tisztázatlan körülmények között közgyűjteményekbe került alkotások visszaszolgáltatásáról intézkedik. Az a javaslat, amely szerint a valószínű öröklés jogcímeként elegendő lesz a közjegyzői igazolás, és amelynek értelmében a múzeumnak kell 30 napon belül igazolnia, hogy a valószínű örökösnek nincs igaza. A törvénymódosító javaslatból nem csak német értelemben hiányzik minden, ami a restitúciót »igazságossá és fairré«, illetve értelmessé tehetné. Hiányzik belőle a proveniencia szakapparátusa, a jogászok, történészek, művészettörténészek gyakran hosszú kutatómunkája, kontextusteremtő értelmezése (lásd Németországban!). Hiányzik a megfelelő jogi, igazságügyi háttér. Hiányzik a nyilvánosság is, hiszen a múzeumi listákat állítólag titokban állították össze egy titokban tartott bizottság tagjai. És hiányzik belőle mindenekelőtt az állam önvédelmi mechanizmusa. Ez a szabályozás ugyanis (kísértetiesen hasonló módon a Műcsarnok elajándékozásához vagy az NKA küszöbönálló megszüntetéséhez) – előreláthatóan óriási veszteségeket okozva, lyukakat ütve a nemzeti kulturális örökségben, a közgyűjteményekben, vagy éppen a költségvetésben – éppen ezt építi le. Az állam védekező mechanizmusának lebontása pedig bonyolult helyzetek sorát idézi elő a jelenben, és végeláthatatlan problémasorral szembesíti a jövőt. És még csak kísérletet sem tesz arra, hogy tisztázza a múltat.”
Milliárdokat költve mentené becsületét a Harvard – Trump nyomása működni látszik
Külföld
A Wall Street Journal szerint a neves intézmény már tárgyalt is a potenciális támogatókkal.
„Újra és újra kirúgnám” – korábbi német főnöke lesújtóan nyilatkozott Dárdai Pálról
Sport
„Egyetlen dolgot tud jól csinálni, de azt csak a Herthánál.”
Külföldről támadják a Mandinert, amióta feltártuk, hogy halálra vertek egy kényszersorozott magyar állampolgárt az ukrán toborzók
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A Pride megmutatta, hogy meddig ér Brüsszel keze
A szuverenitására büszke Orbán-rendszer beleütközött az Európai Unió öklébe.
Ezt nem láttuk jönni: csúnyán padlót fogott Magyar Péter, „ezen egy ország borzad most el”
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
Kvantumugrás a földszintre: a NATO történelmi léptékű döntést hozott
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
Összesen 9 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
korona
2013. november 25. 15:38
Ha vissza, hát vissza a valódi tulajdonosnak.
Azt találtam, hogy itt a magántulajdont nem veszik kellően komolyan.
A magántulajdon SZENT és SÉRTHETETLEN!
Ezt tanulja már meg a magyar, mind.
bunko_jobbos
2013. november 25. 12:54
Érdekes, mikor a földet kellett visszaadni, akkor nagyon ágáltak ellene a liberálisok, hogy igazságtalanság stb. Ebben az esetben, gondolom, ilyenről szó sem lesz.
gfischer
2013. november 25. 12:31
"végeláthatatlan problémasorral szembesíti a jövőt"
Áldják, vigyék, hordják csak szét!Nemzeti ajándék a holo évforduló alkalmából. Még csak pénzbe sem kerül, sőt megtakarítást jelent.Hurrá!
Hol itt a probléma?